„A stressz nem specifikus és specifikus jellege. Selye János, stresszel kapcsolatos munkája világosan megmutatta, hogy különbséget kell tenni a nem specifikus és specifikus vonások között, mert a kísérletei szerint minden inger vagy esemény (gyógyszer, sérülés, társadalmi nehézség) a jellemző specifikus hatás mellett nem specifikus stresszt is előidéz. Ezért hozzá kell szokni, hogy minden nehézséget, amivel szembe kerülünk, úgy tekintsünk mint számos tényező együttesét. …. A több okú vagy „plurikauzális” betegségek tanulmányozása során rájöttünk, hogy sok olyan kór van, amely nem vezethető vissza egyetlen specifikus okra, hanem több tényező együttes hatásának az eredménye, amelyek között gyakran döntő szerepet játszik a nem specifikus stressz. Számos gyakori betegség, köztük a fekélybetegség, a magas vérnyomás, az idegösszeroppanás, sokszor elsősorban nem a látszólagos okok (étrend, öröklött hajlam vagy foglalkozási ártalmak) következménye, hanem a nem specifikus stressz eredménye olyankor, amikor többet akarunk elviselni annál, mint amire képesek vagyunk. Az önfelelősség modellje alapján sokszor könnyebben segíthetünk magunkon, ha megkeressük a bajt okozó döntő tényezőt, ami lehet az egyik családtag, a hivatali főnök vagy egyszerű saját túlbuzgóságunk. ”
Forrás: Selye János – Stressz distressz nélkül
