Egyszerűen nem tudok szembenézni a jelen problémáival, mert attól tartok, hogy elvesztem a türelmemet, és valami retteneteset csinálok. Ahelyett, hogy ezt kockáztatnám, inkább a boldog, szép dolgokra gondolok, amik a múltban történtek. Ez segít, hogy nyugalomban és önuralom alatt maradjak. Senki nem akar az elfojtott DÜHÉVEL foglalkozni, különben sem. Legkevésbé én magam.