Egységet szeretnék mindennel és mindenkivel. De állandóan jeleket kapok, hogy nem vagyok elfogadható, a visszautasítás és az érdektelenség jeleit. Nem arról van szó, hogy türelmetlen vagyok, hanem, hogy teljesen tudatában vagyok annak, hogy ki vagyok zárva és visszautasítanak. Természetesen jobban szeretek egyedül dolgozni. Úgy nem kell azzal a rémes „elkülönültség” érzéssel foglalkoznom, ami a vélemények és hitek különbségéből fakad.
